Sítáborban voltunk...

Sítábor, 2013

Idén is - mint eddig mindig - az évkezdést követ?en nem sokkal, a tesi órák témája a sítáborra összpontosult. László István tanár úr lelkesen mesélte mindannyiunknak az elmúlt év táborainak élményeit. Kitartásának meg is lett az eredménye, hiszen pár hónappal kés?bb, januárban már azon kaptuk magunkat, hogy Ausztria felé utazunk.

A buszon kezdetben nagy volt a hangzavar, mindenki izgatottan fészkel?dött és várta, hogy mikor csúszhat már. Ám erre még volt ideje elég, hiszen b? 10 órás utazás után érkeztünk meg a szálláshelyünkre. Fáradtan foglaltuk el szobáinkat. A 4-6 ágyas elhelyezés miatt mindenki könnyen megtalálhatta a számára legkedvesebb szobatársakat. Következett az els? vacsora, majd a jól megérdemelt pihenés.

A következ? pár napban minden id?nket a sípályákon töltöttük (na meg a Hüttékben). A két helyre szóló síbérlet lehet?vé tette, hogy mi döntsük el, hol csúsznánk szívesebben. Így igazságosan 3-3 napot síeltünk Wurzeralm és Hinterstoder pályáin is. Az id?járás nekünk kedvezet, így a hegy csúcsáról beláttuk az összes környez? várost, hegyet, lejt?t. Csodás látvány volt.

Eleinte a társaság 3 csoportba volt beosztva: kezd?k, középhaladók, haladók. Minden csoporttal egy-egy oktató tanár, tanárn?. A kezd? síel?k meglep? bátorsággal és ügyességgel álltak elébe az új kihívás okozta akadályoknak. A második-harmadik napra már mind egyedül közlekedtek a pályákon. Hét végére pedig már csatlakoztak is a többi síz?höz. A középhaladók laza tempóban mozogtak bármely pályán. Szombaton már mindenki könnyedén vette a fekete pálya nyújtotta nehézségeket. A haladók számára már nem jelentett problémát egyik pálya sem: felfedezték az egész síparadicsomot.

A hosszú és meger?ltet? napok végén a buszunk már várt ránk, hogy visszavigyen a táborba. A hatalmas havazás nem könnyítette meg a sof?rünk dolgát, ugyanis az utunk hegyre vezetett fel. Egyik nap az id?járás annyira kedvez?tlen volt, hogy az útviszonyok nem engedték meg, hogy a busszal közlekedjünk rajta, így gyalogolnunk kellett. Igazi izgalmas, éjjeli túra volt ez mindenkinek. A továbbiakban még párszor megtettük így ezt a távot, de legalább a sípályán nem kellett bemelegítéssel tölteni az id?t.

A 6 nap síelés után elérkezett az utolsó este. A társaság 4 f?s csapatokba ver?dve „Ki mit tud?”-ot játszott „Kis Csillag Születik” szlogennel. Mit ne mondjak, volt ott a b?vészt?l kezdve az atlétikus versszavaláson át az éneklésig, minden. A sok nevetés és az eredményhirdetés után kezdtünk összepakolni.

A hazafelé úton már kissé er?tlenül beszélgettünk az együtt töltött napokról. Mindenki boldog volt, hogy idén is megérte elutaznunk, és jöv?re még többen megyünk!

Kádas Panna és Farkas Fanni, 9/2